udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
43
találat
lapozás: 1-30 | 31-43
Névmutató:
Pál Ferenc
1990. május 18.
Mihai Sora közoktatási miniszterhez írt nyílt levelet három iskolaigazgató és egy tanfelügyelő /Pál Ferenc, a Mikes Kelemen Líceum, Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium, Erdélyi László, a 3. Számú Ipari Líceum igazgatója és Tulit Ilona tanfelügyelő/, arra reagálva, hogy az utóbbi hónapokban a Kovászna megyei magyar pedagógusokat alaptalanul megrágalmazta a sajtó és a televízió. Kérik, hogy névtelen feljelentés alapján ne indítsanak vizsgálatot, a kivizsgálások eredményét tegyék közzé minden olyan fórumon, ahol a vádak elhangzottak. /Nyílt levél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./1995. december 19.
Dec. 19-én tartotta Sepsiszentgyörgyön, a Mikes Kelemen Líceum dísztermében éves közgyűlését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ Kovászna megyei szervezete. A székekre osztott felelősök beszámoltak az esztendő eseményeiről. A tanárok tanúsítsanak nagyobb bátorságot az igazságtalanságok orvoslásáért való kiállásban, erősítsék kapcsolatukat az egyházakkal, javasolta Fekete Miklós. Az RMPSZ megyei elnöke, Pál Ferenc elmondta, hogy 5432 aláírást gyűjtöttek össze a tanügyi törvény elleni tiltakozásképpen. A hozzászólásokban elhangzott: össze kellene gyűjteni az iskolamonográfiákat. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 21./1996. január 25.
Sepsiszentgyörgyön a Mikes Kelemen Líceumban 1995 őszén harmadik évébe lépett a katolikus szemináriumi tagozat. Pál Ferenc, a líceum igazgatója szerint több segítséget igényelne az érsekségtől ez a tagozat, vonzóbbá kellene tenni. Az 1995/96-os tanévre már nem tellett egy osztályra, csupán egy 13-as létszámú csoportra. Ez egyes években 20, 24, majd 13 fővel indultak az osztályok, ismertette helyzetüket Szabó Lajos esperes-plébános, a katolikus tagozat osztályfőnöke és vezetője. Kézdivásárhelyen 300 esztendős múltja van a katolikus oktatásnak, de csak 1995-ben indult újra a katolikus tagozat, 30 tanulóval. /Kisgyörgy Zoltán: Katolikus felekezeti osztályok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 25./1996. február 6.
A magyar pedagógusszövetség Kovászna megyei szervezetének közgyűlésének vitáját Pál Ferenc megyei elnök foglalta össze. Szükség van alternatív tankönyvek összeállítására, erre buzdítják a szakembereket. Sürgetik a nemzetiségi történelem oktatásának megindítását, erre vonatkozóan kérelemmel fordultak a tanfelügyelőséghez, de nem kaptak választ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./1997. január 23.
Jan. 25-én Szovátán tartotta a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség tisztújító közgyűlését.A közgyűlésen Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Béres András oktatásügyi államtitkár is részt vett. Köszöntötték a több éves eredményes munkára visszatekintő szervezet küldötteit, és tájékoztatták őket az RMDSZ kormánykoalíciós tárgyalásairól, az anyanyelvű oktatással kapcsolatos elképzelésekről, majd válaszoltak a részvevők kérdéseire. A közgyűlésen jelen volt Asztalos Ferenc és Ráduly Róbert képviselő is. Asztalos Ferenc a napokban elfogadott, a tanügyi dolgozók helyzetét rendező statútumról tájékoztatta a közgyűlést. Asztalos Ferenc a napokban elfogadott, a tanügyi dolgozók helyzetét rendező statútumról tájékoztatta a közgyűlést. A tisztújítás során újraválasztották Lászlófy Pált elnöknek, továbbra is Bíró István a főtitkár, az alelnökök pedig: Pál Ferenc /Székelyföld/, Szőcs Judit /Közép-Erdély/, Matekovics Mihály /Partium/ és Nagy F. István /oktatáspolitikai alelnök/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./1999. május 29.
Iskolaalapítókra emlékeztek Sepsiszentgyörgyön a Mikes Kelemen Líceum tanárai és diákjai, korábbi végzettjei, abból az alkalomból, hogy 125 éve nyitotta meg kapuit Sepsiszentgyörgy felső leányiskolája. Az ünnepi megnyitó színhelye a belvárosi református templom volt, Pap Sándor lelkész adott hálát az Úrnak. Utána Pál Ferenc iskolaigazgató felvázolta a 125 éves iskola történetét, nevelési törekvéseit. Kötő József államtitkár az anyanyelvű oktatás intézményi kiteljesedésének személyiség-nemesítő szándékairól beszélt, a szakminiszter üzenetét Kerestély Irma főtanfelügyelő tolmácsolta. Emlék-kopjafát avattak az iskola udvarán. Sor került tudományos ülésszakra, testvériskolák igazgatói találkozására, iskolai kórusok fellépésére, iskolai színházak bemutatkozására és az eseményre időzített hagyományos Széchenyi-bálra. /Flóra Gábor: Mikes-napok üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./1999. június 20.
Jún. 19-én Gyulafehérváron, a Római Katolikus Hittudományi Főiskolán dr. Jakubinyi György érsek hét ötödéves kispapot szentelt diakónussá: Bartos Csabát, Kádár Miklóst, Kovács Pétert, Márton Istvánt, Márton Józsefet, Szurkos Csabát és Veress Sándort. 20-án pedig nyolc végzőst áldozópappá. Az újmisések - Kelemen Ervin, Keresztes Zoltán, Kopácsi Ferenc, Kovács Attila, Nagy László Örs, Pál Ferenc, Simó Gáspár és Vass Nimród - megkapták segédlelkészi kinevezésüket. Az elkövetkező napokban szülőfalujukban-városukban mutatják be első ünnepélyes szentmiséjüket rokonaik, barátaik, ismerőseik körében, majd augusztus elsején megkezdik papi szolgálatukat a főegyházmegye különböző plébániáin. /Bereczki Szilvia: Papszentelés Gyulafehérváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./2002. április 13.
A magyar nemzet egészének sorsáért felelősséget érző háromszékiekhez intézett felhívást több háromszéki értelmiségi. Ápr. 21-én, a múlt század békediktátumai után tízmilliós lakosságúra zsugorodott Magyarország, amely az új évezred egyik legnagyobb próbatétele előtt áll: otthon tartózkodó állampogárainak dönteniük kell, hogy az országgyűlési választások második fordulójában az otthonteremtés és a társadalomépítés, az egyéni és közösségi boldogulás milyen útját jelöljék ki maguknak. De nem csak ezt kell eldönteniük. A nyolcmilliónyi, szavazati joggal rendelkező magyar állampolgárnak határoznia kell arról is, hogy a Kárpát-medencében, a mai Magyarország határain kívül élő, és a nagyvilágban szétszóródott nemzetrészeket és csoportokat milyen gazdasági, kulturális és érzelmi szálak, az együvé tartozás és az azonosságtudat milyen kötelékei kapcsolhatják majd az anyaország szerepkörének a betöltésére hivatott Magyar Köztársasághoz. A most lezáruló négyéves választási ciklusban a magyar nép belső erőfeszítései, gazdasági, kulturális teljesítménye, polgári többségű országgyűlése és nemzeti elkötelezettségű kormánya révén az európai országokhoz viszonyítva kiemelkedő, önnön korábbi állapotához képest kiváló teljesítményt mutathat föl, a volt kommunista országok közül állampolgárainak anyagiakban és szellemiekben a legtöbbet tudta nyújtani, s a határokon kívül élő nemzettársak gondjai egy részének felvállalásával mindannyiunk által érzékelhető, az összmagyarság Trianon utáni történetében előzmények nélküli nemzeti összefogást eredményezett. Önmagunkat áltatnók, ha nem érzékelnők, és nem adnók egymás tudtára: a magyar ország- és nemzetépítés eddigi útja és esélyei veszélybe kerültek. A választóknak voksukkal kell eldönteniük, hogy tízmilliomod-magukkal összezárkózva kívánnak-e a nemzetfogyás aláhajló útján tévelyegni, vagy virtuálisan és a gyakorlatban is a nemzeti erők egészét egybefogva óhajtanak maguknak az új Európában, nemzeti önazonosságukat is megőrizve, helyet teremteni. Ápr. 21-én dől el, hogy a szomszédos vagy velünk együtt élő népekhez hasonlóan, és ezekkel békességben élve, a határokat átjárhatóvá téve lélekben egységes nemzetként próbálnak/próbálunk-e évezredünk új kihívásai között is helytállni, vagy mint oldott kéve hullunk szét. Történelmi determináltság és a múlt századi kataklizmák következménye, hogy a mai Magyar Köztársaság állampolgárai között alig van olyan, akinek ne lennének a határokon átívelő családi, rokoni, baráti kötődései. Írjanak, üzenjenek magyarországi nemzettársaiknak, vegyenek részt az ápr. 21-i választásokon, és vigyenek magukkal ismeretségi körükből legalább egy olyan személyt, aki felelősséget érez a polgári Magyarország sorsának alakulásáért. A nemzet egészének sorsáért mi is felelősek vagyunk. A mai Magyarországhoz ne csak támogatásért folyamodjunk, hanem segítsük is bizakodóvá tenni a bizonytalankodókat. A mai kommunikációs feltételek lehetőséget nyújtanak, hogy a hátralévő bő hét alatt kapcsolatot teremtsünk rokonainkkal és barátainkkal, és figyelmeztessük egymást legelemibb, de legszentebb kötelességünkről, amelyet egyik történelmi imánk így fogalmaz meg: (...) ,,Magyarországról, édes hazánkról, / ne feledkezzél meg, szegény magyarokról".Balogh Attila, a Mikes Kelemen Líceum igazgatóhelyettese, Beder Tibor tanár, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke, Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium igazgatója, dr. Birtalan Ákos parlamenti képviselő, Benkő Levente újságíró, Czimbalmos Kozma Csaba, Sepsiszentgyörgy polgármester-helyettese, Farkas Árpád, a Háromszék napilap főszerkesztője, Gazda Zoltán színész, önkormányzati képviselő, a Sepsi Reform Egyesület elnöke, Incze Sándor lelkész, a Sepsi Református Egyházmegye esperese, Kónya Ádám szakíró, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója, Kovács István, a Romániai Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének elnöke, Krizsovánszky Szidónia színművész, Márkó Imre közíró, szakorvos, Nagy Gábor tanár, a Szent György Alapítvány kuratórium tagja, Nemes Levente, a serpsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója, Pál Ferenc, a Mikes Kelemen Líceum igazgatója, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség alelnöke, Pethő István, Sepsiszentgyörgy polgármester-helyettese, Simó Erzsébet újságíró, Sylvester Lajos, újságíró, a Háromszéki Mikes Kelemen Egyesület elnöke, dr. Szőts Dániel nyugalmazott igazgató-főorvos, a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka, Török József, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége háromszéki szervezetének elnöke, dr. Tamás Sándor parlamenti képviselő, Tulit Attila, a T3 Könyvkiadó igazgatója, városi önkormányzati képviselő, Váry O. Péter újságíró. /Felhívás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./ 2002. április 18.
Háromszéki iskolaigazgatók állásfoglalásban tiltakoztak amiatt, hogy az állami alárendeltségű intézmények magyar ajkú vezetőit menesztik, újabb példa erre a megyei főtanfelügyelő leváltása körüli elvtelen politikai közjáték az SZDP és az RMDSZ közti egyezmény ,,ernyője" alatt. Kovászna megye középiskoláinak igazgatói és a pedagógustársadalom túlnyomó többsége nagyon jónak minősítette a tanfelügyelőség elmúlt négyévi munkáját, tehát nem állhat szakmai érv Keresztély Irma főtanfelügyelő leváltása mellett. A cél a magyar nyelvű oktatás akadályoztatása. Az állásfoglalásban kiálltak Keresztély Irma főtanfelügyelő mandátumának megújítása mellett. Pál Ferenc igazgató, Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Bokor Tibor igazgató, Nagy Mózes Elméleti Líceum, Dimény János igazgató, Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont, Biró Béla igazgató, Székely Mikó Kollégium, Kiss Imre igazgató, Kós Károly Iskolaközpont, Gazdag Ildikó igazgató, Kereskedelmi és Közigazgatási Iskolaközpont, Kerezsi János igazgató, Művészeti Líceum, Gábor Rezső igazgató, Gábor Áron Oktatási Központ, Bajcsi Ildikó igazgató, Bod Péter Tanítóképző, Dezső Vencel igazgató, Apor Péter Mezőgazdasági Iskolaközpont, Delne Ferenc igazgató, Mezőgazdasági Iskolacsoport, Becsek Ede igazgató, Kőrösi Csoma Sándor Iskolacsoport, Ravasz Erzsébet igazgató, Puskás Tivadar Iskolaközpont. /Háromszéki iskolaigazgatók állásfoglalása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./ 2002. május 24.
A római katolikus egyház és a Ferenc-rend 1990 óta kitartóan próbálkozik visszaszerezni a mikházi (Maros megye) négy évszázados kolostort. Bakó Pál ferences házfőnök elmondta, egyetlen beadványukra sem érkezett semmiféle válasz, és még csak a magyar polgármester által vezetett önkormányzattal sem sikerült eddig egyezségre jutni. Ezzel szemben a magyar állam több millió forinttal támogatja a műemlék jellegű templom restaurálását. A mikházi ferences kolostor az erdélyi késő reneszánsz építészet egyik legjelentősebb emléke. A második világháború után az épület kolostorrésze kikerült a ferences szerzetesek kezéből. A ferenceseket száműzték. Fél évszázada tébolyda működik az erdélyi katolicizmus egyik legértékesebb kolostorában. Az intézményt 1979-től dr. Toducz Endre vezeti. A kolostorban a 190 fős személyzet mintegy 260 beteget kezel. Az egyháznak mindössze három helyisége maradt, mely azonban szinte használhatatlan. Mikháza polgármestere, Birtok György nem ült tárgyalóasztalhoz az egyház képviselőivel. A magyar állam a templom két évvel ezelőtt elkezdett restaurálására eddig mintegy három-négy millió forintot költött. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma A határon túli épített örökség megóvása elnevezésű programja keretében 2000-ben kezdte el a felújítási munkálatokat. Az építészettörténeti és a részleges falkutatásokat az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány végezte el. /Szucher Ervin: A magyar állam újítja fel a kolostort. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./2004. március 29.
Márc. 27-én tartotta Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Országos Elnöksége XIII. küldöttgyűlését a szovátai Teleki Oktatási Központban. A tisztújítás során megerősítették tisztségében az eddigi vezetőséget. Az RMPSZ elnöke továbbra is Lászlófy Pál, székelyföldi alelnök: Pál Ferenc, közép-erdélyi alelnök: Szőcs Judit, partiumi alelnök: Matekovics Mihály. Az elnökség megújította főtitkári tisztségében Burus Siklódi Botondot. /Újraválasztották Lászlófy Pált. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 29./ Lászlófy Pál elnök a 2003-as év néhány eredményéről is beszámolt. Harminc óvodának jelentős támogatást tudtak átadni, 26 millió forint értékben pedig számítógépekkel látták el az intézményeket, ugyanakkor felépült a 44 férőhelyes ifjúsági tábor Szovátán, továbbá az elmúlt évben megjelent a Magiszter folyóirat minden száma. Burus Siklódi Botond, az RMPSZ főtitkára bejelentette: Mákvirág-díj alapításáról döntöttek. A díjra azok a kilencedikesek jogosultak, akik a legjobb tanulmányi eredményt érték el. Az ország 17 megyéjében, ahol van magyar oktatás, lesz egy díjazott. Apáczai-díj alapításáról is döntöttek. A díjat, a humán-, valamint a természettudományok terén tevékenykedő, tudományos munkát felmutató pedagógusoknak ítélik oda. Az idei Bolyai Nyári Akadémiára 32 tanfolyamra 930 résztvevőt, valamint 150-160 előadót várnak. /Daczó Dénes: Újraválasztották az RMPSZ vezetőségét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./2008. január 17.
1997. október elsején megkezdte működését a kolozsvári Babes―Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi főiskolai tagozata. A 2004-től egyetemi kihelyezett tagozati rangra emelkedett intézet tanszékvezető főigazgatója, dr. Fazakas József egyetemi tanár elmondta, jelenleg a Babes―Bolyai Tudományegyetemnek több mint 50 000 hallgatója van 21 karon, 19 városban. Sepsiszentgyörgyön a kihelyezett tagozat első igazgatója dr. Domokos Ernő egyetemi tanár volt. A tagozat gyors fejlődését a kolozsvári központ anyagi támogatása mellett segítették a helyi hatóságok. A megyei főtanfelügyelő, Keresztély Irma, a Székely Mikó Kollégium igazgatója, Bíró Béla, a Tanulók Házának akkori igazgatója, Rákosi Zoltán, a Kós Károly Szakközépiskola akkori igazgatónője, Sike Vera, a Mikes Kelemen Elméleti Líceum igazgatói ― Pál Ferenc és Jancsó Árpád ― is értékes segítséget nyújtottak. E tanintézetek osztálytermeket bocsátottak a rendelkezésükre. 1998-ban beköltöztek a Gámán János Mezőgazdasági Szakközépiskola főépületének földszintjére és második emeletére. 2006-ban megkapták az egész épületet. Az elmúlt tíz év alatt 500 közgazdász, 375 közigazgatási szakember és 276 tanító végzett itt. Az elhelyezkedők aránya kilencven százalék, a tovább tanulóké pedig tíz százalék. Szintén eredménynek számít, hogy a 2006-os és 2007-es végzősök már itt, helyben tették le a kiegészítő, negyedik évet, és nem kellett Kolozsvárra menniük. Fontos újdonság, hogy az elkövetkező időszakban a kizáró jellegű idegennyelv-vizsgát (angol, német és francia) a végzősök helyben tehetik le. Az 2007―2008-as egyetemi tanévben már három kar kihelyezett tagozata működik, összesen 1083 hallgatóval, román és magyar tanulmányi vonalon, nappali és távoktatási rendszerben. A mostani egyetemi évben beindult a négyéves környezetmérnöki képzés is. A tanszéken 18 címzetes egyetemi oktató tanít, közülük tizenkettő doktori fokozattal rendelkezik, négy doktorandusz. Az intézmény jövőképében fő szerepet játszik az egyetemi telep (campus) felépítése. /Czompó János: Tízéves a sepsiszentgyörgyi Babes–Bolyai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./2010. augusztus 20.
A rétyi honvédszobor feltámadása
Réty idén is nagyszabású községi napokat rendez a hozzá tartozó falvak és a Kárpát-medencei testvértelepülések küldötteinek részvételével. Az augusztus 21-i községi nap központi eseménye a Rétyi Nyírben 1944-ben, a román átállás után a bevonuló katonák által lefejezett és most felújított magyar honvédszobor ünnepélyes újraavatása.
A rétyi honvédszobor hányatott sorsa erdélyi magyar sorsjelkép is, ezért tartottuk illőnek, hogy az ünnepség előestéjén a fejetlen szobortorzót is vizuális emlékezetünkben rögzítsük. A talapzattal együtt hat méter magas honvédemlékművet Pál Ferenc szentivánlaborfalvi földbirtokos és malomtulajdonos 1941-ben állíttatta az első világháborúban a brassói 24-es honvéd gyalogezredben szolgált honvédek emlékére, akikkel együtt maga is katonáskodott. A 24-es honvéd gyalogezred legénységének zöme Alsó-Háromszékről került ki.
Pál Ferenc a Rétyi Nyírt I. világháborús kegyeleti hellyé óhajtotta alakítani, ezért a millenniumi fenyvessel szemben háromhektárnyi területet vásárolt, és ezt a Honvéd Bajtársi Szövetségnek ajándékozta. Tervbe vette egy zarándokház felépítését is. Az elképzelésekből a közben kirobbant világháború miatt csak a honvédszobor valósult meg, amely 1944 őszéig állt, amikor a szovjet front háromszéki átvonulása után megjelenő román katonaság katonái a szobrot szabályosan kivégezték. Addig lőtték a terméskőből alkotott szoborfejet, amíg az le nem hullt az egész alakos szobor törzséről.
A lefejezett szobortestet a rétyiek beszállították a Székely Nemzeti Múzeumba, ahol a sepsiszentgyörgyi honvédemlékmű összetört márványoroszlánjaival együtt várta a csodatételt: a feltámadást. A rétyi emlékmű éveken át mementóként állt az akkor már a nevétől is megfosztott múzeum kerítése mellett egészen 1977-ig, amikor a Kárpátok Géniuszának egyik sepsiszentgyörgyi látogatása előtt hirtelen elhantolták, hogy ne tűnhessen tetemrehívásnak a torzó.
A rétyi honvédemlékmű a múlt évig várt a csodatételes feltámadásra, amikor is Vargha Mihály múzeumigazgató kezdeményezésére exhumálták a kőkatonát, és a szobortorzót mementóként újra felállították a múzeum szabadtéri kiállítási terében, és egyben felajánlották a rétyiek számára, hogy amennyiben lesz ilyen szándékuk, a restaurált szobrot állítsák vissza eredeti helyére.
És a rétyieknek volt ilyen szándékuk, hiszen már a 70-es években is voltak, akik „fű alatt” vissza szerették volna állítani, de az akkor politikai lehetetlenség volt.
Idén a rétyi községi napokra érett oda a helyzet, hogy a marosvásárhelyi Nagy Benjamin és csapata által restaurált szobor helyreállítása az ünnepségsorozat fő elemeként kerüljön a kétnapos programba. A rétyi honvédemlékmű restaurálására a megyei tanács 15 000 lejt bocsátott a megyei művelődési központ révén Réty polgármesteri hivatalának rendelkezésére. A rétyi önkormányzat az öt-hat fős restauráló csapatnak szállást, szállítást, étkezést, technikai eszközöket és anyagokat biztosított költségkiegészítésként, hogy a brassói 24-es honvéd gyalogezred Pál Ferenc által megálmodott emlékműve újra azon a földön álljon, amelynek védelméért, előrehaladásáért eleink életüket, anyagi egzisztenciájukat áldozták, s akárcsak a rétyi honvédszobor, kálváriás sorsuk kilátástalansága közepette is várták a képletes és a valós feltámadást.
A szombati honvédemlékmű-avató ünnepség dimenzióit jelzi, hogy a rétyi polgármesteri hivatal meghívására jelen lesz és áldást mond Tőkés László EP-alelnök, Kisgyörgy Zoltán a brassói 24. honvéd gyalogezred történetét ismerteti, ott lesznek Réty testvértelepülései, Irnács, Sárok, Bicske és Szenna képviselői, 12 órakor pedig jelen lesznek minden bizonnyal Háromszék és Székelyföld, Erdély több szegletéből sokan azok közül, akik értékelni és érzékelni tudják azt, hogy a rétyi honvédemlékmű megmentése annak az erőnek és akaratnak a diadala, amely, képletesen szólva, a lefejezettség állapotából is képes — valami e világi és földi csodatételként — elhantolt, megcsonkított szobrokat életre kelteni és ezeket jelképi világunkban tovább éltetni.
Sylvester Lajos. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. augusztus 23.
Hazatért a honvédszobor
A román „felszabadító” katonák 1944-ben csonkították meg a Rétyen felállított honvédszobrot, aminek sorsa nem pecsételődött meg végleg azzal, hogy szabályszerűen lefejezték, illetve golyószóróval átlőtték. 1977-ben ugyanis a Kárpátok Géniuszának, Nicolae Ceauşescu akkori államfőnek a háromszéki látogatásakor elhantolták, hogy elkerülje a megsemmisítést. Az ismeretlen magyar honvéd 2010. augusztus 21-én támadt fel holtából, amikor a Rétyi Nyírben ismét visszakerült talapzatára.
A rétyi honvédemlékmű megmentése annak az erőnek és akaratnak a diadala, amely Sylvester Lajos kifejezésével élve, lefejezettség állapotából is képes talpra állni – hangzott el szombaton, 2010. augusztus 21-én a Rétyi Nyírben, ahol az ötödik alkalommal megszervezett Rétyi Napok indító mozzanataként leleplezték a restaurált honvédszobrot.
Dálnoki Lajos, Réty polgármestere is úgy értékelte, hogy eljött a feltámadás napja, ami egyúttal az az együttgondolkodás lehetőségét is magában hordozza.
„A szobor újraállításának példája azt mutatta meg, hogy Székelyföld igazi hangja a józan ész hangja. Nem a szélsőség, nem az agresszió, nem a pénz hatalma, nem a gyűlölet hangja, hanem a józanul gondolkodó, az okosan cselekvő székely emberek mindennapi ereje” – hangsúlyozta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki emlékeztette a jelenlevőket, a szobor a székely furfangnak köszönhetően menekült meg.
Kisgyörgy Zoltán újságíró értékelése szerint a szobor lefejezése a rangra emelt butaságot juttatja egy józanul gondolkodó ember eszébe: akkoriban, az osztrák–magyar monarchia időszakában az erdélyi magyar, román és szász katonák ugyanazt a ruházatot hordták.
Székely Dávidnak nevezte a szobrot Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, hiszen ha 65 évébe is tellett, de végül legyőzte Góliátot. A szobrot egyébként a Székely Nemzeti Múzeum volt munkatársa, Fekete Lajos mentette meg, aki elásta a műalkotást, s így menekítette meg a kommunista rendszer karmaitól.
Az ünnepségen jelen levő Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke a honvéd szobrát összefüggésbe hozta az 1848–1849-es szabadságharcosokkal és a Székely Hadosztállyal. Mint mondotta, a hűségről van szó, hiszen a székelység minden korban megállta a helyét, hűséges maradt szülőföldjéhez és értékeihez, erre példa a szobor története. Másfelől, amint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke rámutatott, a párhuzam adja magát: 1977-ben a kommunista diktátor elől vermelték el a szobrot, és most, amikor ismét régi dicsőségében áll, akkor kihantolják a véreskezű román vezető tetemét – jó lenne, ha Ceuşescu szellemét végleg el lehetne temetni, hangsúlyozta Tőkés. A honvéd figurája is jelzi: mi nem agresszorok vagyunk, hanem önvédelmi harcra rendezkedtünk be, melyhez föl kell venni „a hitnek paizsát, a mellyel ama gonosznak minden tüzes nyilát megolthatjátok; az idvesség sisakját is fölvegyétek, és a Léleknek kardját, a mely az Isten beszéde” – idézte az idevágó bibliai igét az egykori temesvári lelkipásztor.
A szobor története
1944-ben a Rétyi Nyír bejáratánál a felszabadító katonák sortűz alá vették, majd lefejezték és ledöntötték az alig három éves honvédemlékművet. A 24-es baka, Pál Ferenc szentivánlaborfalvi malomtulajdonos által állítatott szobor törzsét a rétyiek a Székely Nemzeti Múzeum kőtárába menekítették, majd 1977-ben elásták. Az 1941-ben felavatott szobor 2009-ban került elő, majd egy évre rá Nagy Benjámin szobrászművész vezette restaurálás után a magyar honvéd szobra eredeti formájában „tért haza”.
Bartos Lóránt. Székelyhon.ro2010. szeptember 1.
A 24-es honvéd gyalogezred emlékezete
Újból áll a székelyek Dávidja, a 24-es honvéd szobra, s őrködik felettünk. Pál Ferenc, a nagylelkű lokálpatrióta, a szegény sorsú székelyek támogatója, maga is 24-es, nemes adományából állított szobor méltóképpen tükrözi a magyar királyi brassói 24. honvéd gyalogezredbe és a brassói császári és királyi 2. gyalogezredbe Háromszékről bevonult ifjak elszántságát szülőföldjük megvédéséért. A Rétyi Nyírben elhangzott beszédek, felszólalások történelmi hátterét, a háborúban részt vett katonák megélte sorsok változatosságát számos dokumentum őrzi. Ezekből tallózunk az alábbiakban.
24-es baka volt Varga Nándor Lajos, a Sepsiszentgyörgyről elszármazott neves grafikus, a budapesti Képzőművészeti Főiskola grafikai szakosztályának tanára. A bevonulás utáni egyik levelében a honvédek hangulatáról, közérzetéről ír: ,,Szépen szól a, szépen szól a 24-es banda, székely bakák, 24-es bakák masíroznak rajta, masíroznak idegen országba, Olaszország gyászos határára. Ez a nóta járja széles e kaszárnyánkban, mikor bevonulnak a gyakorlatozás után, mely reggeli 5 órától 11-ig, délután 2-től 6-ig tart. Víg életünk van, csak nagyon is szokatlan, olyan, mint a torkon akadt csont, már kezd lecsúszni… De mindent meg kell tenni a honért: Dulce et decorum est pro Patria mori….” Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. október 20.
Könyvbemutató Berettyóújfaluban: Főhajtás püspökeink emléke előtt
A Művelődés Hete- Tanulás Ünnepe rendezvénysorozat keretében kedden Berettyóújfaluban is bemutatták a Főhajtás püspökeink emléke előtt. Nagyvárad tudós püspökei, neves személyiségei című nagyváradi tanulmánykötetet.
A Nadányi Zoltán Művelődési Központban megszervezett bemutató előtt Porkoláb Lajos, a Megyei Népfőiskolai Egyesület vezetője köszöntötte a jelenlévőket, és beszélt a népfőiskolák jelentőségéről, illetve arról, hogy ez az alkalom Berettyóújfaluban a Népfőiskolai Esték ezen túl évente megrendezésre kerülő rendezvénysorozat kezdő eseménye. Bejelentette, hogy a bemutatásra kerülő kötet másik szerkesztője Mons. Fodor József a magyar köztársasági elnök nagyváradi látogatása miatt nem tud jelen lenni. Ezután dr. Fleisz János egyetemi tanár, a BINCISZ elnöke ismertette a szombaton már Nagyváradon bemutatott kötet létrejöttének körülményeit. Elmondta, hogy 2009-ben volt éppen 10 éve annak, hogy az általa létrehozott Sapientia Varadiensis Alapítvány elhatározta, évente megemlékezést szervez, amely Nagyvárad tudós püspökei életét, tevékenységét és alkotásait teszi a középpontba. Az elmúlt 10 év eseményeire is visszatekintő kötet a sikeres tavalyi rendezvény előadásainak írott változatát gyűjti össze. Akkor Bémer László és Szaniszló Ferenc váradi püspökökre emlékeztek. A tanulmányok szerzői között a két szerkesztőn, dr. Fleisz János és Mons Fodor Józsefen kívül, olyan ismert személyek, mint Exc. dr. Ternyák Csaba egri érsek, dr. Gergely Jenő, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, aki sajnos időközben elhunyt, Pál Ferenc a szombathelyi püspöki levéltár levéltárosa találhatóak. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és a Sapientia Varadiensis Alapítvány által kiadott kötet a Litera Print nyomdában készült és a végén a megemlékezések képeiből is közread néhányat. Dr. Fleisz János hangsúlyozta, hogy a könyv megőrzi, mind a püspökök, mind pedig a rendezvények emlékét. Értéke elsősorban abban rejlik, hogy hozzájárul ahhoz, hogy sok kiváló egyházi személyiségeink emléke élénk maradjon, majd elmondta, hogy reményei szerint a 2010-ben elhangzott előadásokat is meg fogják tudni jelenttetni. A közönség által feltett kérdésékre is sor került, többek között részletek hangzottak el Bogdánffy Szilárd nagyváradi boldoggá avatásának jelentőségéről és előkészületeiről, a levéltári tudományos kutatás mai helyzetéről, illetve a váradi katolikus és református egyház, művelődéstörténeti szerepéről. A jó hangulatú találkozó a kötet dedikálásával ért véget.
erdon.ro2011. november 3.
Nyitott Akadémia Pál Ferenccel Marosvásárhelyen!
A legnépszerűbb magyar előadó sorsról és önismeretről mesél
Novemberben a magyar pszichológiai ismeretterjesztés újabb legendás alakja érkezik a Nyitott Akadémia sorozat keretében Marosvásárhelyre.
Pál Ferenc nevét sokan már Erdélyben is ismerhetik az internetről, ahol az aktuális sikerfilmeket megszégyenítő sebességgel terjednek előadásai, illetve a Magyar Televízióban is nagy népszerűségnek örvend Mikor gyermek voltam című sorozata.
Pál Ferenc (vagy ahogy a legtöbben szólítják: Pál Feri) római katolikus pap és mentálhigiénés szakember. Pályafutása kezdete óta minden héten előadásokat tart lélektani, spirituális témákban, melyeket kezdetben csak néhány tucat érdeklődő látogatott, ma már azonban a Millenáris Park ezerfős nagytermébe sem férnek be azok, akik élőben szeretnék őt meghallgatni. Talán az sem véletlen, hogy idén augusztusban a magyar állam Köztársasági Arany Érdemkereszttel tüntette ki tevékenységéért.
Vajon mi lehet kirobbanó népszerűségének titka? Többek között talán az, hogy Pál Feri személyében egy mélyen érző és gondolkodó lelki vezető és egy végtelenül szórakoztató clown találkozik – ha nem lenne pap és mentálhigiénés szakember, stand up komikusként is megkereshetné a kenyerét fergeteges humorával. Előadóként istenáldotta tehetség: eredeti gondolatait képes a legegyszerűbb szavakkal tolmácsolni hallgatói felé, így nemcsak a művelt, iskolázott közönség, de mindenki számára élményt jelentenek ezek a találkozások. Legfőképp azért, mert Pál Ferenc közvetlenül az érzésekre hat előadásmódjával, azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek valóban belülről foglalkoztatnak bennünket, és ezekre mélyen átélhető válaszokat ad. Óriási személyes varázsa van, ezért nem ritka, hogy előadásai után sokan meg szeretnék ölelni, vagy legalább megfogni a kezét. Ami pedig a legérdekesebb: hallgatóságának csupán a fele vallásos ember. Városunkba is mentálhigiénés szakemberi minőségében érkezik, tehát semmiképpen se prédikációra számítsanak azok, akik jegyet váltanak a rendezvényre, hanem pszichológiai- spirituális előadásra.
Pál Ferenccel Marosvásárhelyen november 9-én este 7 órakor a Maros Művészegyüttes előadótermében találkozhatunk. Téma: sors és önismeret. A helyszín korlátozott befogadóképességére való tekintettel a jegyeket érdemes időben megvásárolni, hiszen hely hiányában sajnos Vekerdy Tamás októberi előadásáról is sok érdeklődő maradt le.
Jegyek kaphatók a marosvásárhelyi Kulcslyuk könyvesboltban, a Kossuth u. 5-ben.
Dr. Kádár Annamária
Népújság (Marosvásárhely)2012. április 5.
Az anyanyelvű oktatás szolgálatában
Mint annyi egyebet, a hazai magyar oktatást is új mércével mérjük 1989 óta, és ebben nagy szerepe van a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének, amelynek ésszerű és ésszerűtlen, hasznos és haszontalan reformkísérletek között kellett végeznie tevékenységét – hangsúlyozta Henning László, a megyei tanács alelnöke tegnap az RMPSZ húsz évvel ezelőtti alakulása alkalmából tartott emlékülésen a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban, ahol 1991. december 14-én nyolcvannégy küldött jelenlétében hozták létre a magyar pedagógusok országos szakmai és érdekvédelmi szervezetét.
A húszéves évfordulót decemberben Csíkszeredában ünnepelte a szövetség, ott, ahol az országos elnökség működik a kezdetektől, a sepsiszentgyörgyi emlékülést, kissé késve, az alakulás helyszínére való tekintettel szervezte meg a szövetség háromszéki szervezete, amelynek elnöke, Péter Sándor az erdélyi magyar pedagógus emlékműve felállítására tett javaslatot, mert, amint mondta, ha van ismeretlen katona szobra, miért ne lehetne emlékművük az erdélyi magyar pedagógusoknak, akik a legtöbbet tettek és tesznek az anyanyelvűségért, az anyanyelvű oktatásért. Kondor Ágota, a Székely Mikó Kollégium igazgatója szerint az emlékülés jó alkalom a szövetség céljainak újraértelmezésére; Kiss Imre, az RMPSZ székelyföldi alelnöke az erdélyi magyar társadalom 1989 utáni önszerveződését emelte ki, amelynek egyik eredménye a pedagógusszövetség; Keresztély Irma főtanfelügyelő többek között az RMPSZ-nek a pedagógusok továbbképzésében betöltött szerepét hangsúlyozta. Dimény János erdővidéki RMPSZ-elnök a Kovászna megyei szervezet elmúlt húsz esztendejét szolgálatnak nevezte, és emlékeztetett a 90-es évek elejére, amikor az önálló magyar iskolák létrehozásáért harcolt a pedagógusszövetség, a későbbi gyertyás felvonulásokra a magyar nyelvű oktatás védelmében, a szakképzések időszakára, valamint méltatta Pál Ferenc és néhai Korodi Hajnalka háromszéki elnök, illetve a mindenkori széki elnökök tevékenységét. Antal Árpád polgármester üdvözlő levelét Sztakics Éva alpolgármester olvasta fel, hangsúlyozva, az oktatás a jövő egyik alapköve. Lászlófy Pál, a pedagógusszövetség tavaly visszavonult elnöke, aki közel húsz esztendeig irányította a szervezetet, arra kérte kollégáit, végezzék munkájukat alázattal és legjobb tudásuk szerint, mert ezzel használnak leginkább a közösségnek. Az emlékülés meghívottjaként Kodály Zoltán által gyűjtött és hangszerelt dalokat adott elő Sebestyén-Lázár Enikő és Szilágyi Zsolt énekművész, zongorán kísért Krecht Emese, az iskola új orgonáját Lőfi Gellért szólaltatta meg, verset mondott Incze Melinda tanár, és fellépett az iskola Péter Albert vezette tánckara. Az RMPSZ alakulására emlékeztető emléktáblát, amelyet Nemes Emil tanító faragott, a kazettás mennyezetű régi díszteremben helyezték el, ott, ahol a szövetség alakuló ülését tartották 1991 decemberében.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2012. november 22.
Pál Ferenc varázslatos előadása a marosvásárhelyi Nyitott Akadémián
A lélek dolgai iránt érdeklődő közönség számára nagyszerű hír, hogy tavalyi felejthetetlen előadásai után közkívánatra visszatér Erdélybe sokak kedvence, Pál Ferenc, és november 28-án Marosvásárhelyen is találkozhatunk a neves magyarországi pappal és mentálhigiénés szakemberrel.
Pál Ferenc – vagy ahogy a legtöbben szólítják, Pál Feri – pályafutásának kezdetétől heti rendszerességgel tart lélektani témájú előadásokat, melyeket eleinte csak néhány tucat érdeklődő látogatott, mára azonban személye minden kedden megtölti a budapesti Millenáris Központ ezerfős színháztermét, és számos érdeklődő hely hiányában még ebből az óriási térből is kiszorul. Ami pedig a legérdekesebb: a hallgatóságnak csupán a fele vallásos ember.
Vajon mi lehet Pál Ferenc példátlan népszerűségének titka? Bár ezt a SOTE Mentálhigiéné Intézete szociológiai vizsgálat keretében is kutatta, tisztelői a kérdésre tudományos elemzés nélkül is képesek válaszolni.
Pál Feri tiszta forrás. A legegyszerűbb szavakkal képes mély spirituális összefüggéseket megvilágítani, és azokat nemcsak érthetővé, de átélhetővé tenni. Sosem elégszik meg olcsó, közhelyszerű magyarázatokkal – ha valamivel foglalkozni kezd, annak a mélyére ás. Nagy hatású, rendkívül karizmatikus előadó, ezért nem ritka, hogy előadásai után sokan meg szeretnék ölelni, vagy legalább megfogni a kezét. Egyébiránt, ha nem volna pap és lélektani szakember, stand up komikusként is megkereshetné a kenyerét, olyan fergeteges humora van.
Tevékenységéért a magyar állam tavaly Köztársasági Arany Érdemkereszttel tüntette ki.
Idei előadásának címe: A szorongástól az önbecsülésig. Felmérések szerint a magyar társadalomban tömegeket érintő probléma az önbecsülés, az önbizalom hiánya, ami az egész életünkre negatív hatással van. Noha ez sokszor nem látszik rajtunk, mert minden lehetséges eszközzel igyekszünk leplezni, a legtöbben a lelkünk mélyén nem hiszünk abban, hogy értékesek és szerethetők vagyunk. Jó hír azonban, hogy ezen a téren viszonylag kevés munkával igen jelentős változásokat tudunk elérni – már csak azért is, mert az alacsony önbecsüléssel rendelkező ember minden esetben sokkal értékesebb, mint ahogyan önmagát látja. Ha a személyiségünknek eléggé szilárdan a részévé tud válni az a meggyőződés, hogy alkalmasak vagyunk az életre, képesek vagyunk szeretni, és biztos, hogy az élet jó dolgokat is tartogat számunkra, akkor ez minden helyzetben nagyon sokat segíthet nekünk. Idáig pedig el lehet jutni – hogy miként, azt november 28-án a Kultúrpalotában hallgathatjuk meg Pál Ferenctől.
Tavalyi óriási vastapsot kapott Marosvásárhelyen – a szervezők ígérete szerint idén talán még nagyobb élményre számíthatunk. A lélektani témájú előadás vallásos és nem vallásos emberekhez egyaránt szól.
A Nyitott Akadémia helyszínen felállított standján számos pszichológiai témájú újdonság mellett kedvezményes áron meg lehet vásárolni Pál Ferenc könyveit is, melyeket a szerző kérésre szívesen dedikál.
A november 28-i előadásra jegyek elővételben kaphatók a Kulcslyuk könyvesboltban, a Kossuth utca 5. alatt.
Dr. Kádár Annamária
Népújság (Marosvásárhely)2012. december 3.
A sós leves és az önbecsülés
Bizony, legtöbben gyatrán állunk az önbecsüléssel – ez derült ki Pál Ferenc népszerű pap és lélektani szakember szerda esti, A szorongástól az önbecsülésig című előadásából, amelyre a Nyitott Akadémia sorozat keretében került sor. Pál Feri, ahogyan mindenki emlegeti, nem először járt Marosvásárhelyen, de a stand-up comedyre jellemző fergeteges humorával ezúttal is annyi embert vonzott, hogy zsúfolásig megtelt a Kultúrpalota nagyterme. Emberközeli stílusának és előadásmódjának köszönhetően a közönség nagyon jól szórakozott, a teremben ülők bizony gyakran magukra ismertek a poénos élethelyzetekben, amelyekkel a magyarországi szakember illusztrálta mondanivalóját.
Lélektani szakemberként a fő célom, hogy segítsek az embereknek az önbecsülésük megszerzésében, a többi problémára már maguk is találnak megoldást – fogalmazta meg munkásságának lényegét Pál Feri, aki Virginia Satirhoz, a családterápia nagymeste-réhez hasonlóan állítja, az önbecsülésnek döntő jelentősége van abban, hogy kapcsolatainkban – legyen az férj–feleség, szülő–gyerek, főnök–beosztott – megfelelően tudjunk viselkedni és elégedettek tudjunk lenni az életünkkel – állítja a szakember, aki az önbecsülést egy háromlábú vaskondérhoz hasonlította, amelyben egyszer szappant főznek, máskor pörkölt készül benne, néha pedig trágyatárolásra használják. A lényeg, hogy éppen mi van benne és mennyire van tele.
De sós ez a leves!
– mondja a férj, amikor megkóstolja felesége főztjét, mire a feleség, annak függvényében, hogy hogyan áll az önbecsüléssel, négyféleképpen reagálhat – ezzel a példával illusztrálta Pál Ferenc azokat a reakciókat, amelyek hasonló helyzetben születnek, ha az embernek nincsen megfelelő önbecsülése. Virginia Satir négy kommunikációs stílust figyelt meg, amelyeket az emberek a visszautasítástól való félelmükben használnak. Az az ember, aki fenyegetve érzi magát, de nem szeretné, hogy mások észrevegyék a gyengeségét, ezek mögé próbál rejtőzni. Előfordul, hogy támadásba lendül, mondván, lehet, hogy sós ez a leves, de amit te készítettél a múltkor, az egyenesen a disznóknak való volt. – Egy mondatot, amely valójában a realitást képviseli, hiszen tényleg sós az íze a levesnek, az illető támadásként éli meg, ha nincsen önbecsülése. Megtámadva érzi magát és visszatámad – fogalmazott a lélektani szakember, aki a poén kedvéért megjegyezte, amikor az előadás közben megcsörrent egy telefon, ő is gondolhatott volna arra, hogy nem eléggé érdekes a mondanivalója, holott lehet, hogy a nézőt éppen halaszthatatlan ügyben keresték.
Egy másik, szintén túlzásnak számító, de sajnos valós, lehetséges reakció az engesztelés, azaz a feleség sírva fakad, és szinte elnézést kér a férjétől, hogy ennyire nem ért a főzéshez, éppen hogy ki nem mondja, hogy a férfi nála jobbat érdemel.
– Inkább magára vállal mindent, csak ne bántsa tovább a másik – hangzott el a következtetés. A harmadik stílus az okoskodó, vagyis a feleség filozofálni kezd a só minőségéről, a különféle sóféléknek a leves ízére való hatásáról. – Okoskodásba kezdek, mert félek, hogy kiderül, béna, hozzá nem értő vagyok, ezért okos gondolatokkal próbálom ezt palástolni – jellemezte ezt a reakciót Pál Feri. Végül pedig nem ritka, hogy a háziasszony inkább eltereli a szót, mintha nem is hallaná férje megállapítását, elkezd beszélni például a gyerekekkel kapcsolatos dolgokról.
– Virginia Satir szerint érzelmileg megterhelő helyzetekben az emberek 95 százaléka hajlamos a fenti négy kommunikációs stílus valamelyikét magára ölteni – vonta le a következtetést Pál Feri, és a teremben ülők mosolyogva értettek egyet vele, hiszen a hallgatóság között valószínűleg nem volt olyan, aki legalább egyik élethelyzetben ne ismert volna magára.
Valóságnak tartjuk, ami nem az, és nem tartjuk annak, ami az
– ez a két dolog okozza az emberek életében a két legfőbb nehézséget – idézte a dalai lámát Pál Feri, aki szerint az emberek nagy részére jellemző, hogy szorongásban, szégyenérzetben élik életüket, mivel csökkent értékűnek tartják magukat. – Egyrészt valóságnak tartjuk, ami nem az, vagyis elhitetjük magunkkal, hogy ügyefogyottak, bénák, semmirevalók vagyunk, ha valamibe belekezdenénk, akkor azzal kezdjük, hogy úgysem tudjuk megcsinálni. Másrészt pedig nem tartjuk valóságnak, ami az, vagyis nem látjuk, hogy ügyesek vagyunk, hogy sikereket érünk el. Amikor pozitív dolgok történnek velünk, arra összpontosítsunk, és azt tartsuk valóságnak! Bízzunk magunkban és ne higgyünk magunknak. Azoknak higgyünk, akik szeretnek bennünket és meglátják az értéket bennünk – tanácsolta hallgatóságának a lélektani szakember.
Emberek, akik kérik a pofonjaikat
Pál Feri szerint vannak emberek, akik az életben újra és újra bejelentkeznek a pofonjaikért, és meg is kapják. Ha úgy gondoljuk, hogy nem vagyunk elég értékesek, nem becsüljük magunkat, akkor ez három irányba viheti a cselekvéseinket. Például ha nem úgy sikerülnek a dolgok, ahogyan azt szeretnénk, ezzel megerősítenek elképzelésünkben, hogy csökkent értékűek vagyunk, és újra és újra elkönyveljük, hogy ilyen mostoha az élet, nincs amit tenni. Vagy ha nem is rossz szándékkal, de visszautasítás ér, dühösen visszavonulunk és eldöntjük, hogy soha többet nem állunk szóba az illetővel. – Elkezdünk önkéntes száműzetésbe vonulni, dacból nem próbálunk ki semmi újat, nem kezdünk bele semmibe, vagyis megpróbáljuk elkerülni az olyan helyzeteket, amelyek megbéníthatnak – magyarázta. Pál Ferenc szerint a harmadik irány, hogy az ember rettenetesen kritikussá, bántóvá válik másokkal szemben. Ha ő kicsinek és szerencsétlennek érzi magát, a másikat kezdi pocskondiázni, és ez enyhülést jelent számára. Állítását egy lány példájával illusztrálta, akit a barátnője nem kér fel, hogy legyen az esküvői tanúja. A lány elmegy végül az esküvőre, de sértődöttségét úgy éli ki, hogy kritizálni kezdi az ételt, a zenét. Az önbecsülés nélküli ember másokról nem mond pozitív dolgokat, mert úgy gondolja, ezzel önmagát kicsinyíti – állítja Pál atya.
Dicséretek nélkül nem vagyunk értékesek?
Az előadó szerint az önbecsülésnek, amely nem egyenlő az önbizalommal és az önértékeléssel, több formája van. Az egyik, amikor az külső forrásokból táplálkozik, vagyis próbálunk mindenkinek a kedvében járni, hogy mások dicséretét, elismerését elnyerjük. Az ilyen ember addig van jól, amíg dicsérik, de a dicséret előbb-utóbb elfogy. A másik, az életélvező, akinek van belső önbecsülése ugyan, de sok esetben nem teremt magának alkalmat arra, hogy a tehetségei kibontakozzanak. Előfordul viszont az is, hogy valakinek semmiféle önbecsülése nincs. Például a feleség kerti partit szervez, vásárol szalonnát, és kéri a férjét, kóstolja meg, ízlik-e. A férfi megkóstolja, mondja, hogy jó, de a háziasszony tovább faggatja: biztos ízlik? – faggatja. Erre a férfi megjegyzi, valójában lehetne kissé jobb íze a szalonnának, mire a felesége kifakad, ő tudta, megmondta, hogy nem elég jó. A vendégeknek hiába ízlik, az ő estéje tönkrement – mutatott rá a lényegre Pál Ferenc.
Merjünk dicsérni és elfogadni a dicséretet
A szakember arra int, merjünk cselekedni és kockázatot vállalni, még akkor is, ha azt gondoljuk, úgysem sikerül, mondjunk pozitív dolgokat másokról, építsünk fel hiteles kapcsolatokat, merjünk dicsérni és elfogadni a dicséretet, hiszen nem a dicséretektől leszünk beképzeltek, hanem attól, hogy az önbecsülés hiányát próbáljuk mindenáron pótolni – tanácsolja Pál Feri azoknak, akik önbecsülési problémákkal küzdenek.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)